Anticoagulálás pitvarfibrillációban. Kinek? Mikor? Hogyan?

Forster Tamás

A pitvarfibrilláció az életkor emelkedésével egyre gyakrabban jelentkező betegség. A leggyakoribb kiváltó tényezői a hypertonia, az ischaemiás szívbetegség, a szívelégtelenség, egyéb cardiomyopathiák, ritkábban előrehaladott vitiumok, illetve hyperthyreosis. A pitvarfibrilláció fokozott thrombosis készséggel jár, egyik leggyakoribb szövődménye a systemás embolizáció, ezen belül is a stroke, mely az életminőség jelentős megromlásához vezet. A pitvarfibrilláció kezelésének egyik alapvető célja a thrombusképződés, a cerebralis embolizáció megelőzése, ezért minden beteget anticoaguláns, antithromboticus kezelésben kell részesíteni, élethosszig.

Az anticoaguláns kezelés bevezetése előtt a beteg rizikóját fel kell mérni. Erre a CHADS2 score-t használjuk (ennek elemei: Congestiv szívbetegség, Hypertonia, Age - kor, Diabetes és a megelőző Stroke duplán számít). 2 vagy afeletti score esetén az anticoagulálás indokolt. A 2010-ben megjelent európai pitvarfibrillációs tovább finomította a rizikóbecslést, a CHA2DS2-VASc score-ral (A2 a 75 év feletti életkort jelenti, melyhez a Vascularis betegség, Age - 65-74 közötti életkor, valamint a Sex catergoria - női nem csatlakozik). 2 vagy afeletti score itt is indikációt képez anticoagulációra. A tartós antcoaguláns kezelés legveszélyesebb szövődménye a vérzés, elégtelen kezelés pedig a stroke rizikó fokozódásához vezet. A kezelés megkezdésekor fel kell mérni a vérzéses rizikó fokát a HAS-BLED score (Hypertonia, Abnormal vese vagy májfunkció, Stroke, Bleeding, Lable INR, Elderly - 65 év felett, Drug vagy alkohol) segítségével.

Az anticoagulálást folytathatjuk parenterális úton heparinnal (nem-frakcionált vagy alacsony molekula tömegű), fondaparinux-szal - általában rövidebb ideig, vagy per os formában tartósan. Tartós, orális kezelésre jelenleg az acenokumarol (Syncumar vagy Warfarin) használatos, de a terápiás tartmományuk igen szűk, ezért a pontos beállítás nehéz, rendszeres INR kontrollra van szükség. Vannak új szerek a láthatáron, melyek már igazolták hatásosságukat pitvarfibrillációban is, de befogadásuk, vagy támogatásuk még folyamatban van. A direkt thrombin inhibitorokhoz tartozó dabigatran (Pradaxa) és az aktivált X faktorgátló rivaroxaban (Xarelto) terápiás tartománya jóval szélesebb, ezért rendszeres laborkontroll nem szükséges. Várható, hogy rövidesen használhatók lesznek (bár várhatóan csak szükített indikációval) pitvarfibrillációban is.

Nyomtatható verzió