A pitvarfibrilláció korszerű terápiájának speciális szempontjai és dilemmái szívelégtelenségben

Nyolczas Noémi

A pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség a kardiovaszkuláris betegségek két legjelentősebb „epidémiája” napjainkban. Együttes előfordulásuk gyakori, ami nem meglepő a számos közös prediszponáló tényező, a pathofiziológiájukban szerepet játszó ultrastrukturális, elektrofiziológiai és neurohormonális mechanizmusok alapján. A két kórkép megfelelő kezelése, együttes fennállásuk esetén, kardiológiai tevékenységünk komoly kihívást jelentő feladata.

A pitvarfibrilláció kezelésének szívelégtelenségben három sarkalatos pontja van: a frekvencia kontroll, a ritmus kontroll (a sinus ritmus visszaállítása és fenntartása), illetve a thromboemboliák profilaxisa.

A frekvencia kontroll versus ritmus kontroll kérdése jelenleg „döntetlenre áll”, de mind a mai napig nem tekinthető megoldott problémának szívelégtelenségben.

A frekvencia kontroll ma alkalmazott legfontosabb módszerét az AV csomó vezetésének farmakológiai gátlása jelenti, melyre szívelégtelenségben limitált lehetőségünk van. Amennyiben a megfelelő frekvencia kontroll gyógyszeresen nem megvalósítható, úgy AV csomó abláció és pacemaker kezelés jöhet szóba.

A sinus ritmus visszaállítására és fenntartására (ritmus kontroll) szolgáló gyógyszeres lehetőségeink szívelégtelenségben ugyancsak behatároltak. Egyre több adat bizonyítja azonban a pitvarfibrilláció kathéteres ablációjának (v. pulmonalis izoláció) kedvező hatását részben szisztolés bal kamra diszfunkció, részben szívelégtelenség fennállása esetén. A módszerrel kapcsolatosan azonban nagyon sok még a megválaszolandó kérdés.

A legújabb CHA2DS2-VASc score alapján AF és szívelégtelenség együttes fennállása esetén, amennyiben egyéb rizikó tényező nincs, választhatunk az oralis anticoaguláns (cél INR:2-3) és az aspirin (75-325 mg) kezelés között, az oralis anticoaguláns kezelés preferálása mellett. Egyéb rizikó tényező fennállása mellett oralis anticoaguláns kezelés javasolt.

A pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség bonyolult interakciója miatt, azokat a betegeket, akiknél a két kórkép együttesen áll fenn csak akkor kezelhetjük megfelelően, ha törekszünk mindkét állapot optimális kezelésére. Bár mind szívelégtelenségben, mind pitvarfibrillációban nagy számú kontrollált, randomizált vizsgálat eredménye áll rendelkezésünkre, relative kevés adatunk van a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció együttesére vonatkozóan. Az egyre újabb és újabb farmakológiai lehetőségek, az egyre ígéretesebb katéter ablációs módszerek, a thromboembóliás rizikó csökkentésére alkalmas új terápiás alternatívák a közeljövőben jelentős előrelépést hozhatnak ebben a kifejezetten rossz prognózisú betegség együttesben.

Nyomtatható verzió